Ismét elment egy barátunk

Búcsúzni mindig nehéz. Szomorú a hír 2021. augusztus 23-án Dr. Regős János Baráti Közösségünk (Körünk) alapító tagja, 77 esztendős korában elhunyt.

Tudtuk, hogy beteg, de tette a dolgát, ahol tudott és ereje engedte segített. Ismert közéleti ember volt. Több éven át volt önkormányzati képviselő, alpolgármester, a kerületi szakrendelő vezetője.

Közéleti feladatai mellett nem egyszer képviselt bennünket is támogatta és segítette civil közösségünket, részt vett összejöveteleinken, fórumainkon.

Kedves János barátunk most szomorú szívvel búcsúzunk, osztozunk gyászoló Feleséged és Szeretteid fájdalmában. Emlékedet őrizzük. Nyugodj békében.

A Kis Balatonnál jártunk

Augusztus 12-én kirándultunk a Kis Balatonhoz. A meglátogatott terület több mint 100 km2. Választanunk kellett a sok látnivaló közül. Döntésünk a szigorúan védett területre esett, ahova csak szakvezető kíséretében lehet eljutni.

A szokásos emlékeztető itt olvasható.

Az alábbi képek bizonyára visszahozzák az emlékeket.

Összejövetel 2021-08-05

Újból összejöttünk. Amikor ezt az intenzív programot megterveztük aggódtunk, hogy sok és sűrű lesz a Közösség tagjainak. Úgy tűnik egyenlőre még bírják a gyakori utazást a Don Bosco-ba, valamint a havi kirándulásokat.

Megemlékeztünk elhunyt barátunkról Kurdi Gyuláról.

Aktív társunk volt. Rendszeresen jött velünk kirándulni, utazásairól beszámolót tartott összejöveteleinken. Emlékét megőrizzük.

Ma Dr. Ványa László Közösségünk kültagja, díjazás nélküli előadója kedveskedett nekünk egy útibeszámolóval. Ez már a harmadik alkalom, amikor hallgathatjuk. Mentségére szolgáljon, hogy szemeretelepi őslakos.

Gyülekezik a hallgatóság

Az út, amiről a beszámoló szólt egy pár évvel ezelőtti családlátogatás az USA keleti partja közelében.

Ezzel kiegészültek ismereteink, hiszen nemrégen Bartók Károly barátunk mutatta be a nyugati parton szerzett tapasztalatait.

A kíváncsi madár meg lehetett elégedve a hallgatóság figyelmével.

Az ürrepülőgép elött
Pokohantos köszönti a fehér embereket. Ezt később megbánta.
Vidám nap a vidámparkban
Karácsony butik. Szerencsére már nálunk is lehet nyáron Mikulást kapni.
A géprepülés úttörőinek emlékműve.
Az indián hercegnő, amikor még közelíteni akarta a népeket. Mutatott egy másik ábrázolást is az előadó, de azon már csak egy ronda kvéker asszony látható.
Arlinkton Nemzeti Temető az ismeretlen katona emlékműve.
A koreai háború emlékműve
A Népek Temploma. Magyarország megunta fizetni a kápolnája költségeit, így nem szereplünk a népek között.
Az USA CCCP közös űrrepülés űrhajóinak replikái a Smithsonian Intézet Nemzeti Légi és Űrmúzeumának kiállításán. Nagy dolog volt ez annak idején. Remény az együttműködésre.
Tengeralattjáró múzeumhajó

Az előadás során átélhettük egy mérnökember lelkesedését, amikor találkozásokról mesélt olyan eszközökkel, melyekről számtalan alkalommal beszélt diákjainak, sokat tudott róluk, de nem is remélhette, hogy a közelükbe kerülhet.

Köszönjük Professzor úr az élményt! Emlékezni fogunk az ígéretre Venezueláról.

A Káli medencében jártunk

Remek időjárási viszonyok között jártunk a Káli medencében. Éppen csak érintettük, és még így is néhányunknak sok volt a gyaloglás. Összességében ez is beleillik a jól sikerült kirándulásain sorába.

A szokásos képes beszámoló elkészült itt megtekinthető http://szemeretelep.hu/wp-content/uploads/Kali-medencevel-ismerkedtunk.pdf.

A felkészülés keretében meghallgattuk Dr. Scharek Péter geológus előadását a Kárpátmedence földtörténeti múltjáról és a Káli medence érdekességeiről.

Az előadásra zömében azok jöttek el, akik a kirándulásra is beneveztek. Ez ebben a forróságban nem is csoda. Reméljük megvalósul a meteorológia előrejelzése és csütörtökön enyhébb lesz az idő.

Pannonhalmán jártunk

Július 8-án, tervünknek megfelelően, elmentünk Pannonhalmára. Az Apátság a bencés hagyományok szerint él. Imádkozik és dolgozik itt mindenki. Ez az életmód hívogatóan nyugodt lékőrt teremt. A látogatónak kedve lenne némi időt itt tölteni a béke szigetén.

A szokásos összegző az alábbi linkre kattintva olvasható!

http://szemeretelep.hu/wp-content/uploads/Osszegzo-a-Pannonhalmai-kirandulasrol.pdf

Az alábbi fényképcsokorral idézem fel a kirándulást.

.

Találkozó 2021. június 25.

Közel egy esztendei kényszerszünet után sor kerülhetett a személyes találkozóra. Nem készítettünk napirendi pontokat, egyszerűen csak találkozni akartunk, beszélgetni, elfogyasztani egy saját készítésű birkapörköltet, leöblíteni egy kis búfelejtővel.

Az előkészítés jól sikerült, úgy a főzés, mint a teremcsinosítás és terítés terén. Valóban kollektív munka keretében. A tevékenykedést figyelve levonható volt az első megállapítás, hogy nagyon akartuk ezt az összejövetelt.  13.30-ra minden kész volt a résztvevők fogadására.  A jelenléti ívet 47 fő írta alá. Örömmel köszöntöttük egymást.

Ivády Pál rövid tájékoztatót tartott. Megemlékezett Bánkuti Gábornéról (Gizikéről), Gombkötő Gyuláról, Perger Bélánéról (Julikáról), Tóth Lászlónéról (Jutkáról) akik a járvány áldozatai lettek.  Elmondotta, hogy a jubiláló tagjainkat a kényszer bezártság ideje alatt mindig felkerestük és köszöntöttük. Tájékoztatót adott a Baráti Kőr, mint szervezet megszűnéséről, melyet mi kezdeményeztünk 2016 novemberében.  Több éves huzavona után 2020 májusában a törlés jogerőre emelkedett. Egy lazább szervezetben megmaradtunk és összetart bennünket a közösség ereje. Őrizzük meg ezt a továbbiakban is. Nyári programjaink ismertek. Hogy mennyire hiányoztak ezek a közösségi együttlétek, utazások bizonyítja az is, ahogy mind három kirándulás utaslistája betellett.

A tájékoztató után felsorakoztunk a bográcsok előtt a birka pörköltér, melyet jóízűen elfogyasztottunk, leöblögettünk ki mivel akarta, majd beszélgetésbe kezdtünk és egy kellemes délutánt töltöttünk el.

Találkozunk július 8-án a pannonhalmai kiránduláson.

A Béke első napjára emlékeztünk

Hetvenhat évvel ezelőtt 1945 május 9-én Berlinben a Szövetséges Hatalmak képviselői előtt (Szovjetunió, Egyesült Államok, Anglia és Franciaország) a náci Németország Katonai küldöttsége Keitel vezértábornagy vezetésével aláírta a feltétel nélküli kapituláció dokumentumát, ezzel pontosan 1945. május 9-én 0 óra 43 perckor véget ért a II. világégés Európában és rávirradt a béke első napja.

Erre emlékeztönk mi a Szemeretelepiek Baráti Közössége amikor elhelyeztük a tisztelet és a megemlékezés koszorúját a kezdeményezésünkre készült, és 2006. szeptember 15-én felavatott emlékműnél. Tettük ezt már 2020-ban is, mert szeretnénk, ha az avatáskor elfogadott önkormányzati határozat alapján minden év ezen napján emlékeznénk Városunk elesett harcosaira és áldozataira.

Kár, hogy ezt a határozatot az aktuális vezetés csak két évig hajtotta végre, azután feledésbe merült.

Május 8. a Győzelem Napja. Szerte a világban kormányfők koszorúzzak meg az emlékhelyeket. A járvány elött háborús veteránok tartottak összejöveteleket a győztes országokban.

Mi ma az áldozatokra gondoltunk, amikor a nevüket olvastuk.

Az 1937-ben állított emlékművön „A hazáért elesett hősöknek” felirat a frontokon meghaltaknak állít emléket. Az előtte elhelyezett pajzson már nem csak a katonákra, hanem minden, a harcok miatt meghalt polgártársunkra emlékezünk.

„A II. világháború áldozatai, valamint az Állami telepen 1944-ben felállított gettó és az onnan koncentrációs táborba hurcolt pestszentlőrinci polgárok emlékére.”

Azoknak, akiknek a neve a pajzson szereppel, még élnek a gyerekei, unokái, rokonai. Itt éltek a körülöttünk lévő házakban. A sírjuk messze távolban, vagy ismeretlen helyen van. Ez az egyetlen hely, ahol tiszteleghetünk emlékük elött.

Gondolatok 2021. első negyedévéről.

Alig néhány hónap telt el és a kovid veszély még zárkózottabbá, még nehezebbé tette mindannyiunk életét. Társas lények vagyunk, ha ettől elzáródunk akár szubjektív akár objektív okok miatt, kihat egész életvitelünkre. Érzékeljük ezt nap mint nap Közösségünk életében is, hiszen múlt év szeptembere óta nagyon is takarékon van a kapcsolatunk. Szerencsére az internet, a telefon segít, ami azért azt jelzi, hogy vagyunk. Hiányzik mindenkinek a találkozás, egy-egy jó előadás, talán egy kirándulás, önfeledt beszélgetés. Erről meggyőződhettünk most, amikor húsvéti köszöntőnkkel kerestük fel közösségünk tagjait. Jólesett számunkra és örömmel olvastuk azt a sok visszajelzést, jókívánságot, amit Tőletek kaptunk. Levonható volt az a következtetés, hogy kölcsönösen hiányzunk egymásnak. Lehet, hogy lazultak a kapcsolatok, de egy- egy megkeresés élénkíti az összetartozást.

Mi is történt ebben a három hónapban: Köszöntöttük évfordulós tagjainkat. Meg kell állapítanunk, hogy nem fiatalodunk, egyre több „meditáló” emléklap is jár a köszöntő levél mellé. Így kerestük fel és köszöntöttük Papp Sándornét (Rózsát), Kürthy Ferencet, Maracskó Sándort, Omajnikov Valentint, Váradi Bélánét (Arankát), és lesznek még néhányan, akiket az elkövetkező hónapokban fogunk köszönteni.

Sajnos néhány kedves tagunk örökre itt hagyott bennünket. Búcsúztunk Tóth Lászlónétól (Jutkától), Gombkötő Gyulától, Bánkuti Gábornétól (Gizikétől), és eltávozott az örökkévalóságba Perger Béláné (Julika). Tőle rövidesen fogunk búcsúzni. Nem kímélte közösségünket ez a gyilkos vírus. Emléküket őrizzük meg, a Teremtő óvja örök álmukat.

Tudunk több tagunkról, akik átestek a kovid okozta betegségen, szerencsére már jobban vannak.

Megnyugvással vettük tudomásul, hogy felgyorsult a védekezés legjobb módja az oltás. Különböző vakcinák alkalmazásával lépésről lépésre csökkentik a fertőzés veszélyét. Mi is megtapasztaltuk az egészségügyi hősök, (orvosok, szakápolók, mindenki, aki az egészségügyben ténykedik) tiszteletet és nagyobb megbecsülést érdemlő odaadó munkáját.

Mi pedig akikért történik minden, igen is segítsük azt, hogy minél többen jelentkezzenek oltásra. Szálljunk szembe a hamis prófétákkal az oltás ellenzőivel, győzzük meg a bizonytalankodókat, hogy ha vissza akarjuk kapni létbiztonságunkat akkor el kell fogadni az oltás szükségességét.

Mit is szeretnénk valamennyien? Egyet de nagyon, találkozni, gondtalanul beszélgetni, örülni annak, hogy látjuk egymást, pótolni az elmaradt összejöveteleket, kirándulásokat. Mindez csak akkor valósítható meg, ha oltakozunk, mert csak ez lehet biztosítéka a közösségi élet újra indításának.

Jó lenne tudni vajon Közösségünk tagjai közül ki az, aki már megkapta legalább az első vakcina adagot? Ki esett át a betegségen? Ki az, aki még vacillál?

Kérünk Benneteket tudassátok velünk, hogy tudjuk kivel számolhatunk!

Egy bizonyos, hogy csak azt fogadhatjuk, aki rendelkezik a védettségi igazolvánnyal.

Tehát oltás, vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra. Reménykedjünk, hogy a nyár második felében készülhetünk a nyitásra.

Covid

Kedves Barátaink!

Amikor 30 évvel ezelőtt Baráti Közösségünk létrejött a másik hitének, nézeteinek tiszteletben tartása volt az együttlét alapja. Azóta is ez tartja össze kis csoportunkat.

Napjainkban a gyilkos láthatatlan vírus elleni küzdelem az emberi élet megmentése érdekében a legfontosabb. Ennek a küzdelemnek a velejárója az, hogy le kellett mondanunk közös programjainkat, összejöveteleinket.

Szerencsére rendelkezésünkre áll az internet, ami, ha nem is pótolja a személyes találkozást, de enyhíti a bezártságot. Sajnos vannak emberek, akik ezt a közösségi hálót rémhírek, hazugságok, megtévesztések terjesztésére használják. Mindig vannak, akik örömüket lelik ezekben.

Most különösen veszélyes bedőlni ezeknek a félrevezetőknek. Különösen elfogadhatatlanok azon interneten terjesztett levelek, melyek tagadják a védőoltások jelentőségét, megkérdőjelezik a vakcinák hatékonyságát, sőt inkább azok káros hatásáról értekeznek. Ezen „levelek” sajnálatosan közösségünkön belül is megjelentek.

Talán azok, akik kritika nélkül automatikusan továbbították a küldeményeket el sem olvasták, meg sem értették azokat, mint például a napokban terjesztett „Hát. ehhez mit szóltok Barátaim!?” tárgyút.

Mindenkinek magánügye, hogy oltakozik-e, vagy sem, de lebecsülni, illetve azt károsnak tartani az már nem magánügy az bűn.

A továbbított levél a benne lévő csatolmánnyal együtt a feladó felelőssége. Nem csökkenti ezt a felelősséget az, hogy „kaptam küldöm”.

Mindenekelőtt ne üljünk fel a hamis álhíreknek, a hamis lelketlen „prófétáknak”. Ha még gondolkoztok az oltáson fogadjátok el azok tanácsát, akik már megkapták az oltást. Hallgassatok azon szakemberekre (egészségügyiekre) akik a kórházakban küzdenek embertársaink életének megmentéséért. Akik pedig nem tartják fontosnak a védekezést azoknak aktualizálnánk Gyóni Géza versét „Csak egy éjszakára küldjétek el Őket, – de most nem a harcmezőre- csak a kórház intenzív osztályára”.

Tehát Barátaink regisztrálni, és oltakozni, hogy mielőbb magunk mögött tudjuk az elmúlt keserves időszakot. Csak olyan tartalmat küldeni tovább, amiért felelősséget vállalunk, ami nem sérti a címzettet, akivel szembe tudunk nézni az első találkozón.

Szemeretelep. 2021. 03. 23.

                                                                          Szervező Bizottság

Nemzetközi Nőnap

Tavasz hajnalán
Róluk emlékezünk,
A nőkről, kiknek
Életünk köszönhetjük
Ki mindent
Megtesz értünk a nő
Dajkál, ápol
És felnevel Ő
Hálánk szálljon
Lányra, Anyára
Ki a családot
Összetartja
Szépséges nők,
Jó asszonyok
Kívánunk boldog
Víg nőnapot.

Minden olvasónak boldog Nőnapot kívánunk. A hölgyeknek, mert róluk szól ez a nap, az uraknak mert nélkülük a hölgyek sem lehetnek boldogok!