Egy hónap késéssel, de közösségünk számos tagjának részvételével, (62-en voltunk) jó hangulatban ünnepeltük 2020. július 16-án a Szemeretelepiek Baráti Közössége (Köre) létrehozásának 30. évfordulóját. Egy barátunk kérte, hogy menjünk érte, mivel nehezen jár. Hazafelé már gyalog ment, igaz kísérettel, de a saját lábán. Gondolom jót tett a társaság.

A 30. évforduló tiszteletére készítettünk egy kiadványt, ami ide kattintva tekinthető meg

Kiss László nyitotta meg az összejövetelt az alábbi szavakkal:

Kedves Vendégeink! Kedves Tagtársak!

Köszöntöm ünnepségünkön megjelent Nagy Balázs István önkormányzati képviselőt. dr. Heilauf Zsuzsát a Helytörténeti Intézet Vezetőjét, Herczeg Bélánét Erikát a „Bajcsy” Iskola nyugalmazott Igazgatóját, Kovács Sándort régi barátunkat aki még nem érkezett meg, de reméljük ide ér. Külön köszöntöm Baráti Közösségünk hat alapító tagját: Ivády Pált, Járainé dr. Bődi Györgyit, dr. Kovács Miklóst, dr. Regős Jánost, Varga Istvánt, Zágoni Józsefnét.

Baráti Közösségünk 30. születésnapját ünnepeljük a mai napon. Puszta 3 évtizedes létünk arról beszél, hogy az ember alapjában véve mégiscsak társas lény, aki vágyik a jó közösségre. 3 évtizedes létünk – bár szerény keretek között – de példát mutat mai társadalmunknak, amelyet a közösségek gyengülése és széthullása jellemez, szellemi polgárháborús viszonyok közepette.

Közösségünk a szó szoros értelemben barátinak nevezhető. Nem – uram bocsá – politikai beállítottságú emberként vagyunk együtt baráti egységben. Mi ennek a titka? Bevallom magam is sokat gondolkodtam ezen. Úgy gondolom a nagy titok nyitja egészen egyszerű: ide senki nem titulusát, rangját, vagy rögeszméjét hozza, hanem érdeknélküli emberi arcát.

Összetart bennünket a közös felismerés, hogy sokkal több a közös érték ami összeköt, mint a különbség, amely elválaszt bennünket.

Négy ilyet szeretnék most ezek közül kiemelni.

1./ AZ ÖNSZERVEZŐDÉS JÓ ÍZE.

30 évvel ez előtt az alapító tagokban az a vágy fogalmazódott meg, hogy felettébb kívánatos már egy olyan szerveződés, mely nem központi irányítással levezényelt, hanem olyan közösség, melynek arculatát,programját a tagság alakítja és tervezi egyetértésben. Ez az akarat – úgy gondolom – sikeresen megvalósult.

2./ SZŰKEBB LAKÓHELYÜNK SZERETETE.

A  hely, ahol élünk, Szemeretelep és környéke, fontos mindannyiunknak. Érdekel minket múltja, jelene, és jövője. Tevékenyen részt kívánunk venni szépítésében, alakításában.

A havonta elhangzó előadások, programok egyre színvonalasabbak. Rájöttünk arra is, hogy sok értékes ember él közöttünk, akik előadásokkal gyarapítják ismeretünket élmény teli módon.

3./ HAZÁNK A  KÁRPÁT-MEDENCE , VALAMINT VILÁGUNK SZELLEMI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK FELFEDEZÉSE.

Feleleveníteni a kirándulások számát sem könnyű. Tájak, városok , építészeti csodák, meghatóan szép emberi találkozások közös élménye véste be magát mindannyiunk szívébe. A színvonalas idegenvezetésre minden alkalommalgondot fordítottunk.

4./ SAJÁT KÖZÖSSÉGÜNK  MEGBECSÜLÉSE.

Egy baráti kőr életében ez elengedhetetlen. Programjainkat soha sem erőből teljesítettük. Nem végig rohantunk a látnivalókon. Mindig volt időnk leülni egy ízletes ebédre és még ízletesebb jó beszélgetésre. Számon tartjuk a kerek születésnapokat egy-egy jó szóval és figyelmességgel.

„memento mori” – emlékezzünk most azokra, akik már nincsenek közöttünk. Lényük, kedves arcuk bennünk él. Nélkülük szegényebbek vagyunk, de vigasztalnak az újonnan jöttek, csatlakozók, akik szép számmal vannak közöttünk.

A közös értékek és élmények útján megyünk tovább, együtt és egy akarattal. Isten legyen velünk.

                                                                                 Kiss László ref. lelkész.

Szemeretelep. 2020. július. 16.

Kiss László nagytiszteletű lelkész barátunk és Ügyvezetőnk Ivády Pál köszöntője, megemlékezése után elfogyasztottuk Pali barátunk remekbe sikerült vörösboros marhalábszár pörköltjét.

A finom ebéd, a kellemes baráti társaság, no meg némi rozé vidám délutánt adott nekünk.

Reméljük a vírushelyzet megengedi, hogy gyakrabban találkozzunk. Legközelebb augusztus 27-én a szegedi kiránduláson, majd szeptember 2-án a DonBosco-ban.

A képeket Ivády Pál, Koós Teréz és Scharek Ferenc készítette.