BOGRÁCSOLÁS 2017. augusztus 26.
A ketőezertizenhetes esztendő valahogy furcsa módon indult, hiszen alig két hónappal előtte jelentettük be, és közösen hoztuk meg azt a határozatot, hogy a Szemeretelepiek Baráti Köre 26 éves működése után jogilag feloszlik. Azonban egy összeszokott baráti közösségre egy határozat nem kötelező. Ez történt jelen helyzetben is. A közösséget hús vér emberek alkotják és szeretünk együtt lenni, találkozni, kirándulni, kapcsolatot fenntartani itt a Kárpátok ölelte régióban ez természetes. Tehát mi is történt? Megmaradtunk és közös akarattal tovább lépegetünk.
2017 első nyolc hónapjában három jól sikerült kirándulásunk volt. Felkerestük Jászberényt ismerkedtünk a Jászok központjával, bővítettük ismereteinket és nem csak a ?Lehel kürtje? mondára emlékezünk ezek után. Ópusztaszeren jártunk, a honfoglaló őseink szálláshelyén létesített történelmi emlékparkban bővíthettük ismereteinket minden téren. Majd felkerekedtünk és rövid két napos utazásunk során Szlovákiában folytattuk földrajzi és történelmi ismereteink megújítását itt a Kárpátok övezte régióban.
Nos, az ez évi történéseket elevenítettük fel augusztus 26-án egy kis hangulatos együttlét keretében. A bográcsolás mindig hasznos tevékenység. Egyrészt annak, aki mestere a főzésnek, a kollektív segítgetésnek a siker érdekébe. Másrészt finom sütemények készítése, közös fogyasztása, és kellemes poharazás mellett jó ízű beszélgetés és dalolgatás is szorosabbá teszi a közösség erejét.
Így voltunk mindannyian, akik már az előkészítésben részt vettünk. A bográcsban főtt marhapörkölt illata már hívogató volt és dicsérté a főző mester tudományát, most Ivády Pali készítette az étket. Asszonyaink szorgoskodtak a konyhán, férfi társaink pedig a helységet alakították a célnak megfelelően. Ahogy otthonossá alakítottuk a Don Boscó nagytermét, néha megkóstoltuk a hegy levét , szépen felkészültünk hogy várjuk társaink érkezését. A megadott időben gyülekeztek barátaink és az általuk hozott sütemények halmaza is jelezte, hogy itt nem marad senki éhesen. Kedves kínálgatásra került sor, és nem kapott kosarat Tóvizi János és fogyott az eper pálinka, majd mindenki szép sorba a főzőmester elé járult. Nem csalódtunk. Jól sikerült a marhapörkölt, finom volt megállapítottuk, hogy ha megérjük, a főzőmester jövőre is remekelhet. Öblítőnek hasznosnak bizonyult mind az a folyadék, ami A-val kezdődött. Kedves meglepetéssel élt Baráth Miklós barátunk, aki minden résztvevőt megajándékozott életrajzi könyvével. Köszönet érte, mert így bepillanthatunk életébe és közelebb kerültünk barátunkhoz. Közben Kiss László tiszteletes barátunk kedves harmonikázásával inspirált bennünket egy kis nótázásra, segítette feledni mind azt, amivel nap, mint nap találkozhatunk, ami ellene hat a jó emberi és baráti kapcsolatoknak.
Jó volt kicsit kikapcsolódni. Negyvenketten voltunk, és úgy álltunk fel az asztal mellől és köszöntünk el egymástól, hogy néhány hét múlva folytatjuk mindazt ami összeköti ezt a kis baráti közösséget.
Szemeretelep. 2017. szeptember 5. Varga István