Amint jeleztük, Buczkó Imre barátunk 2022. szeptember 1-én 14.00-kor tárlatvezetést tartott részünkre a Kondor Béla Közösségi Házban rendezett életmű kiállításán.

Én részt vettem a hivatalos megnyitón is, de az ott megjelent számtalan művész és műértő inkább a festővel volt elfoglalva, a képekről kevesebb részletet lehetett megtudni.

Az életmű kiállítás, ahogy meg volt hirdetve, kicsit az elmúlást juttatja az ember eszébe, miközben Buczkó Imre friss és alkotó művész benyomását kelti, szóval egy informális beszélgetés több intellektuális élményt ígért, mint a megnyitó.

Hallgatva Bereczky Lóránd művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria címzetes főigazgatója méltatását, melyben benne volt minden, amit a mérnökről – íróról – festőről tudni érdemes leltároztam magamban, amit én gondolok Imréről és megnyugodva tapasztaltam a megerősítést.

Ezzel együtt, vagy ennek ellenére érdeklődéssel vártam a mai délutánt, amikor is Buczkó Imre szavait, sztorijait reméltem hallani, és pont az történtamit vártam. A képek megteltek élettel, emlékekkel.

Kérdések – válaszok, emlékek – gondolatok tették még élvezetesebbé a sétát a képek elött.

Kondor Béla emléke, vagy

az Írisz erotikája gyönyörködtet és elgondolkodtat.

Mi, akik már ismerjük a szülőkről készült képeket másolatban, újra felfedeztük az eredetieken a szeretetet és a fájdalmat.

A számos kép még számos gondolatot ébreszt, az alkotó szavai közelebb hozzák a pillanatot, amikor születtek.

Köszönjük az alkotónak, barátunknak a csodálatos délutánt!