Győr Abda 2011 10 08

Őszi séta Győrben és Abdán.

Mindig öröm amikor Baráti Körünk kirándulni megy, hogy gyarapítsa ismeretét vagy felfrissítse emlékeit. Most is így voltunk amikor elhatároztuk, hogy felkeressük Győrt és megismerkedünk  Abdával.

gyorabda2011-02

Győrről szoktuk mondani, hogy ismert város, kinek a folyók városa, kinek az ipar városa, kinek a foci , kinek az utazás jut eszébe amikor áthajt a városon.  Most mi azt választottuk, hogy sétálunk egyet és így elevenítjük fel emlékeinket, illetve gazdagítjuk ismereteinket. Ebben találtunk segítő társat Balogh Sándorné Margitka  személyében. Felkészültsége hely ismerete lehetőséget adott számunkra, hogy a nagy séta ellenére figyelmünket a látottakra tudta összpontosítani, ebben segítette Őt a sok éves tanári tapasztalat.

Győrnek sok arca van, mi most a régi gyönyörű barokk belvárossal akartunk és tudtunk találkozni.  A karmeliták templománál kezdtük a sétát és mindjárt két évszázaddal léptünk vissza. Csak történelmi kuriózum, hogy itt is járt Napóleon.

gyorabda2011-05

A zegzugos utcáit ellepik a kis hangulatos kávéházak teraszai, a régi épületek virágos  ablakai  a kor hangulatát idézik  és andalgásra invitálják a látogatót. A belváros legszebb pontja a teljesen felújított Széchenyi tér, monumentális a bencés épületegyüttes, a barokk stílusban épült régi városháza. De arról is nevezetes ez a tér hogy itt fejezték le 1715. szeptember 25-én a kémkedéssel vádolt  ?Lőcsei Fehér Asszonyt? Korponainé Géczy Juliannát.

Ugyanakkor  jó  látni, hogyan  őrzik és védik a múlt örökségét. Bizonyosan sokat költenek a műemlékek felújítására és megóvására és ez csak összefogással valósítható meg.  Nyugodtan lehet sétálni, azt tapasztaltuk, hogy körültekintő és határozott közlekedési rendet teremtettek meg, nincs autóforgalom az ősi városrészben, nem kellett félni, hogy  bármilyen jármű elüthet. Ami számomra feltűnt az a tisztaság. Nem volt eldobott szemét, nem volt elcsúfított házfal.

Több műemléket is felkerestünk.  A bazilikában őrzik a lovagkirály Szent László hermáját  mely hazánk harmadik legjelentősebb vallási ereklyéje.   gyorabda2011-32Csak tisztelettel lehet emlékezni Apor Vilmos mártír püspökre, amikor szarkofájánál  álltunk vagy amikor a katakombát járva hallgattuk  a visszaemlékezést ténykedéséről, az emberek megmentéséről, tiltakozását az embertelenség ellen  és arról, hogy mégis életével fizetett azért mert az emberségéből kivetkőzött szovjet katonával szemben  a bújtatottak védelmére kelt. Mártírja Ő nem csak Győrnek de mindnyájunknak.

gyorabda2011-38

A Karmelita templomban látható a Loretto-i ház mintájára készült ?sötét kápolna? és az eredeti Szűz Mária szobor másolata.

A győri séta ugyanakkor többünkben elevenített fel olyan emlékeket mely  kötődik az itt előállított termékekhez. Volt aki az itt gyártott Rába kamionokkal járta  Európa vagy a Közel-Kelet országútjait, volt aki a híres  Vasúti Járműgyár termékeire,  a gyár vezetőjére Horváth Edére emlékezett. De sétánk során találtunk olyan grundokat is ahol 10-15 évvel ezelőtt még gyár állott, azóta eltűnt az olajgyár, a piperegyár, hol van már a Graboplaszt.  Igaz, más ipari létesítmények telepedtek ide. De az emlékezés is a városhoz tartozik

Utunkat folytattuk a közli  Abdára.  Ez a település  elválaszthatatlan Radnóti Miklóstól.  Amikor korábban Rimaszombatban jártunk eljutottunk  Nemesradnótra is.  Itt találkoztunk a költőt magukénak való emberekkel. Radnóti ősei innen származnak, a költő irántuk való tiszteletből vette fel a falu nevét. A nemesradnóti közösség szobrot állított  és emléktáblában őrzi  emlékét.

Az elmúlt időszakban avatott személyek segítségével igyekeztünk közelebbről megismerni a XX. század hányatott sorsú neves költőjét.  Tudtuk, hogy a vészkorszakban  amikor a halál aratott, Abdán érte utol a végzet  és tömegsírba lőtték.

Most  utunk során felkerestük  a vesztőhelyen felállított  emlékhelyet  ahol vendéglátóink segítségével felidéztük a tragikus eseményt 1944. november 9-ét  amikor az embertelen keretlegények 21 megtört munkaszolgálatost közöttük Radnóti Miklóst agyonlőtték. 1946. júniusáig, az exhumálásig feküdtek az áldozatok a tömegsírban. Ekkor találták meg a 12-ik halott kabátjában a ?Bori noteszt? mely alapján azonosították a költőt. Nem lehetett meghatottság nélkül állni és emlékezni. Baráti Körünk tagjagyorabda2011-58 Árvayné Mari emlékezett Levél a hitveshez c. verssel, ezt követően vendéglátónk felolvasta  Poribszky Ildikó  ?nem tudom? levélféle  Radnóti Miklóshoz  című versét. A megható emlékezés a Szózat eléneklésével  zárult.

nem tudhatom

-         levélféle Radnóti Miklóshoz ?

(Porzibszky  Ildikó)

a béke kék

akár az ég kora nyárban

nem tudhatod ? hogy féltem én !

e szorongató világban

mert nekem is azt jelenti

e tájék mint neked

és nekem is a gondolkodó

szabad embereket

nekem is fát, virágot, követ

madárfüttyöt  és régi emlékeket

engem is ideköt a szeretem

az anyaföld és az anyanyelv

a kenyerem

ideköt minden, minden

minden amire azt mondom enyém

itt van a helyem!

ahol tudom ki volt

Vörösmarty, József Attila, Máraí

Illyés Gyula, Nagy László, Kosztolányi,

Nemes Nagy Ágnes, Vas István és Füst Milán

mert ők is az enyémek ? de az ám!

és te is köztük vagy

feltartott mutatóujjaddal amely

figyelmeztetőn, emlékeztetőn int:

hogy remegve féltsem a béke

fölém hajló égszín egét

a rászegező gyilkos fegyverektől

nem tudhatom, hogy te

másnak mit jelentesz?

nekem a verseidben élő krónikást

félbehagyott életeddel üzensz

egy embertelen korból,

a szülőhazához fűző

mélyebb és emberibb kapcsolatról

béke és háború

ellentétére írva

valami szívet és lelket szorító

gyönyörűséges, emberi vallomást

A település azonban más történelmi emlékeket is őriz.  1566. szeptember 8-án Szulejman hadai Szigetvárt elfoglalták és a hős védő,  Zrínyi Miklós elesett. A török seregek vezére a hős testét eltemettette , fejét levágatta, a pasa selyembe takarva, vörös bársonnyal borítva küldte a győri várkapitánynak egy levéllel: ?Legbátrabb vezéretek fejét küldöm, melyre a jövőben is nagy szükségetek lenne?.  Zrínyi fejét az abdai hídnál vették át a hős hozzátartozói, majd a csáktornyai családi sírboltba helyezték el.

Az 1701. áprilisában elfogott ifjú Rákóczit Bécsújhelyre hurcolták és 1702 május 24-én  az abdai hídnál tartottak pihenőt. Az egyik halász egy frissen fogott hallal kedveskedet neki, amit Rákóczi, a következő szavakkal dobott vissza a folyóba: ?Bárcsak a most raboskodó Rákóczi, aki téged most szabaddá teszen, hamar követőd lehetne a megszabadulásban?. A szép monda emlékére a falu 1943-ban emlékművet állított  a híd mellé.

1849. június végén heves harc bontakozott ki a győri térség birtoklásáért. Amikor az osztrák erők az abdai Rába híd közelébe értek a fontos hidat védő Kossuth Sándor zászlóalja heves tüzeléssel fogadta az ellenséget. A harcok során a honvédek a hidat lerombolták  és a két irányból rájuk zúduló túlerővel szembe addig tartották magukat míg Görgey a városból való kivonulásra parancsot nem adott.  A zászlóalj elesett hőseinek közös sírja  az abdai kápolna előtti téren van, obeliszk emlékezteti az utódokat hősi tettükre.

A község első és második világháború hőseinek és a második világégés áldozatainak nevét őrzi a főtéren álló emlékmű.

Amikor hasznos tapasztalatokkal és emlékekkel gazdagodva kirándulásunk végére értünk el kell mondani, hogy mind ezt nem tudtuk volna összegyűjteni vendéglátóink hathatós segítsége nélkül. Igazi  vendégszerető lokálpatriótákat ismertünk meg Balogh Sándorné Margitka, Somogyi Éva személyében akik szeretettel beszéltek falujukról, a működő nyugdíjas civil szervezetről, annak sok irányú ténykedéséről, az évenként megrendezésre kerülő Radnóti emlékmenetről. Vendégszeretők voltak  azok az asszonyok is akik  a nagy séta után a községháza közösségi termében meleg teával zsíros kenyérrel, lila hagymával vártak bennünket egy kis beszélgetésre.

De azt sem hallgathatjuk el, hogy az abdai  a Gulyás Csárdában figyelmes kiszolgálással,  ízletes háromfogásos ebéddel vártak bennünket .

Minden biztosítva volt a kiránduláshoz, kegyes volt hozzánk az idő, élményekkel gazdagodva, kicsit elfáradva értünk haza azzal, hogy gyűjtsünk erőt, jelöljünk ki új meglátogatandó célállomást, és apránként rakjuk össze az anyagiakat az utazáshoz. Addig pedig találkozzunk összejöveteleinken, mert találkozni hasznos és jó.

Mind ezt jegyezte   Varga István