Jászberény

Kirándulás Jászberénybe 2017. február 23.

(Kattintson a képeken!!!!)

Úgy határoztunk, hogy hagyományos februári kirándulásunk úti célja Jászberény a jászok ?székvárosa? legyen. De őrizzük azt a hagyományt is, hogy a szokásos disznótoros ebédet is elfogyasztjuk és erre alkalmas a Szentmártonkátai Tölgyes Csárda, ahol 2000-ben már jártunk. Mit is tudtunk eddig Jászberényről, mi is jut eszünkbe? Hát igen: Lehel kürtje, és az 1960-as években a ?frizsider szocializmus? időszakában az itt gyártott Lehel hűtőszekrény, mely konyháink ?ékessége? lett. Tehát ide igyekeztünk, hogy ismereteinket bővítsük, újabb településsel ismerkedjünk. A kiránduláshoz kegyeibe fogadott bennünket az időjárás, és a 44 fős csapat kényelmes buszozással alig 75 perc után célhoz ért.

Jászberényben a megadott helyen találkoztunk idegenvezetőnkkel, Máté Évával akiben – a múzeumi és a városi felfedező sétánk során – a városát ismerő és szerető felkészült lokálpatriótát ismertünk meg, aki olyan szeretettel mutatta be városát, hogy ösztönzést adott számunkra, hogy térjünk vissza Jászberénybe.

Első utunk a város múzeumába vezetett.

A múzeum a vidéki városok közül az elsők között létesült. Alapításáról 1873-ban határoztak és 1874. december 26-án megnyitották. Gazdag anyaggal ismerkedhet meg a látogató. Bemutatják a jászok történetét, kultúráját, természetesen az itt őrzött ereklyét a ?Lehel kürtjét?, melynek története a kalandozó magyarok történetéhez is kapcsolódik. Azonban a Lehel kürt vagy Jászkürt elsősorban a Jászság és a jászok összetartozásának szimbóluma.

Jelkép mely a pecséteken, a települések címerében és zászlóikon megjelenik. De egyben a méltóság jelképe, mely a jászkapitányok és jászkun főkapitányok jelvénye volt, melyet ünnepi alkalmakkor oldalukon vagy vállukon viseltek. De ívó kürt is volt. Jeles ünnepeken ebből itatták meg kedves vendégüket.

Idegenvezetőnk részletesen beszélt a jászok letelepedéséről, történetükről. A tatárjárás után IV Béla szorgalmazta és elősegítette letelepedésüket. A kunoktól eltérően földművelésre alapozott életmódjukra tekintettel, egyetemlegesen 1323-ban Károly Róberttól külön privilégiumot kaptak. De történetükhöz tartozik a római katolikus hit felvétele is Már a 13.-14. században megkísérelték a római hitre való térítést, de nem nagy sikerrel.

Véglegesen csak a ferences szerzeteseknek sikerült a római katolikus hit megszilárdítása Mátyás király idején. Az elért siker jutalmául a pápa beleegyezett, hogy az 1472-re felépült jászberényi templomot és rendházat a ferences rend birtokba vegye. A jászok kiváltsága közé tartozott, hogy papjaikat mindig maguk választották meg.

Az ország három részre szakadása után, ez a terület 1550- 1690 között török uralom alá került. Sőt Jászberény közvetlenül a szultán privilégiuma lett, az adót a város közvetlenül a portának fizette.

Sok leírás és tárgyi emlék őrzi ezt az igazán nehéz időszakot. A törökök kiűzése után nem sokáig örülhettek a visszakapott szabadságnak. I. Lipót császár a Jászságot elzálogosította és egy német lovagrendnek eladta. Mindez 1702-ben történt. Az ezt követő évtizedek kemény próba elé állították a jászságot. Közben II. Rákóczi Ferenc – miután a Jászok tevékeny harcosai lettek a fejedelemnek – I. Lipót elzálogosító döntését annulálta. Egy ideig a Fejedelem 1710-ben Jászberényben tevékenykedett. A Rákóczi szabadságharc után a lovagrend nehéz helyzetbe hozta a Jászságot és ekkor a jászok mozgalmat indítottak szabadságuk megváltásáért. 1741-től Pálffy János nádor támogatásával mozgalom indult a szabadságuk visszaszerzéséért. Ennek eredményeként 1745. május 6-án Mária Terézia aláírta a kiváltság levelet, melyben engedélyezte szabadságuk megváltását (latinul redemptió) Mindez hatalmas áldozatot követelt 577,000 rajnai Ft. és katonai kötelezettség révén elnyert megváltás volt az úgynevezett Jászkun redemptio. A jászkun szabadság birtoklója mentesült a földesúri függőségtől, szabadparaszti jogállást kapott. Mégis a történelmi nehézségek ellenére a jászok megmaradtak magyarnak. Jelenleg 18 település őrzi történetét, hova tartozását. Évenként a települések küldöttei emlékeznek őseikre. Ahogy jártuk a múzeumot találkoztunk a város híres szülöttjeinek emlékével. Ki ne ismerné fel Dériné Széppataki Rózát a magyar színjátszás nagyasszonyát és ne jutna eszébe Tolnai Klári filmje, aki emléket állított Neki. De őrzik emlékét Székely Mihálynak az Opera nagy basszusának, s kinek ne csengne fel rá gondolva Fülöp király áriája. De a sport terén is kiemelkedik Gerevich Aladár a kardvívás nagy mágusa, a hétszeres olimpiai bajnok, vagy Csík Tibor az 1948-as londoni olimpia egyik ökölvívó győztese. Nehéz volt szabadulni a múzeumban őrzött emlékektől.

Felfedező sétánk során elénk tárult Jászberény szépsége, a sok szép épület, a sok szobor, megálltunk ott ahol emléktábla jelzi Dériné szülőházának helyét.

De emléktábla jelzi a volt börtön helyét, ahol az ÁVH fogolyként tartotta vissza azokat a jogtalanul elítélteket, akik megjárták a Gulágot élükön Kovács Bélával a Kisgazda párt főtitkárával. A séta során megtudtuk, hogy 5 középfokú tanintézetben tanulnak a fiatalok. De működik az 1917-ben létesített tanítóképző, és két egyetemi kar is itt működik. Gondolom, kiránduló társaim sok fotót készítettek a séta során, ezekkel gazdagíthatjuk majd beszámolómat. A városnézés közben eljutottunk a híres Ferences templomhoz. Megcsodálhattuk freskóit, oltárait, az oltárképeket. Mennyi kultúrtörténeti emlékeket őriznek ezek a művészi építmények és milyen keveset ismerünk.

Sétánk során láthattuk a termálfürdőt. De azt is tapasztaltuk, hogy tiszta városban sétáltunk, átvehetnénk módszerüket.

Nem szóltunk még a város iparáról. Itt van az Elektrólux Közép-európai bázisának központja, nem csak hűtőgépeket gyárt, de itt rendezte be porszívógyárát is. Jelenleg, ahogy olvastam, 5 helyen működnek telepei és több ezer embert foglalkoztatnak, és nagy beszállító bázist is ellát rendeléssel. De több más cég is tevékenykedik.

Jászberény kulturális élete is irigyelhető, híres néptánc együttese világba viszi hírünket, több énekkar őrzi hagyományait. Kiemelkedő rendezvények: a Zagyvaparti fesztivál, a Csángó fesztivál, a Mézvásár.

Elmondhatjuk, hogy sok élménnyel gazdagodtunk. Szeretettel köszöntünk el Máté Évától. Egyet megfogadhatunk, őrizni és becsülni kell emlékeinket, mert azok megtartó erők és átsegítenek a nehézségen, és azokra építeni lehet a jövőt. Ez az utazás csak bepillantást engedett egy város életébe. Lehet, hogy patetikus vagyok, de ez az alig 28.000 lakosú város egy kis gyöngyszeme hazánknak, amely nem csak múltjából él, de élni akar az elmúlt 800 évére alapozva. Sok szerencsét kedves Jászberényiek.

Kirándulásunk második állomása Szentmártonkáta volt a Tölgyes Csárda, ahol elfogyasztottuk ebédünket, kicsit pihentünk, beszélgettünk a látottakról. Kicsit sétáltunk, megnéztük a csárda körüli állatokat, majd buszra szálltunk és Farkas Sándor barátunk körültekintő vigyázó vezetésével szerencsésen haza értünk. Úgy gondolom jó volt együtt lenni, kicsit kikapcsolódni, érezni a közelgő tavasz enyhe leheletét.

Kedves Barátaim köszönöm, hogy veletek lehettem. Talán elkezdhetjük szervezni a következő kirándulást. Hát úgy legyen.

Gondolatait papírra vetette Varga István