Jót kirándultunk 2022. szeptember 29-én.
Végül 34-en mentünk, mert Pista bácsit egy kisebb egészségügyi probléma visszatartotta.
Ahogy általában, most is velünk volt az időjárás felelőse. Csak akkor esett, de akkor nagyon, amikor fedett helyen voltunk. Különben sütött a Nap.
Hosszabb visszaemlékezést Valek Tünde írt, melyet itt olvashatunk.
Egy felejthetetlen nap rövid története:
Esős, borongós napok gyűrűjében egy igazán szerencsés időjárási helyzet adódott számunkra. A buszunkat még eső verte indulásunkkor, de Székesfehérvárra érve nyoma sem volt! Nagyszerű, csaknem három órás városnézésünket száraz lábbal tettük meg! Aki régebben járt a Belvárosban csak álmélkodott a rendezett, ízlésesen felújított utcák, házak láttán. Még hármas elnevezésű utcatáblák is jelezték a korszakokat. A történelmi utazást a kutak és az Országalma mellett sok köztéri szobor és felújított templom tette felejthetetlenné. Szent István király, Szent László király, Szent Imre, Géza fejedelem, Mátyás emlékmű és udvari bolondja az egyensúlyozó Mujkó és a két híres várvédő Varkocs György és Wathay Ferenc, a papok közül Kálmáncsehi Domonkos és Prohászka Ottokár szobra emlékezetes. A 10-es huszárok és a két világháborús emlékmű mellett sem mehettünk el megrendülés nélkül. Közelmúlt kedves piaci árus Kati nénijének „szerencsét simogató” szobra is az elődök tiszteletét gyarapítja. Két udvart is megemlítenék: a hangulatos barokk stílusú Pelikán udvart egykori fogadó, majd színház, ahol még Petőfi Sándor is fellépett. A másik a Kossuth udvar, ahol a szemet, fület, szívet gyönyörködtető órajátékot is feszült csendben sikerült kivárni. A barokk uralta építészeti stílust két kakukkfióka törte meg: a szecessziós stílusban épült Árpád Fürdő és a Pávás ház. A templomok közül a Nepomuki Szent János (Ciszterci) Templom (1751) emlékezetes: sekrestyéjét csodás freskók pl. Az Isten báránya díszíti, és faragott bútorzata egyedül a nyírbátori Báthory-adomány bútorokkal vetekszik! Lenyűgöző csipkézett faragását Kínában találjuk! A másik templom a frissen restaurált Arany János utcai templom, a Szent István Székesegyház! Festményei frissítve a sötét patinától megszabadítva régi fényükben pompáznak. A templom aranyozása is fenséges. A templomból nézve a rozetta mögötti, boltívet 300 000 aranypötty díszíti! A templom előtti tér rendezése (2018) is szenzációs lelettel szolgált, ma a templom büszkesége a 13. századi Limoges-i korpusz:
Végül sétánk első állomását említeném a Nemzeti Emlékhelyet, a Romkertet a Koronázó téren. Megrendülést érzek e pusztaság láttán, koronázó templom falra rajzolt képe fogad bennünket.
A város egyik legmélyebb pontján elhelyezkedő Koronázó Bazilika 1038-tól István király halálától számítva 15 király és 20 királyi családtag mellett számtalan főpap és nemes ember is a templom kerengőjében nyugodott, köztük az általunk is ismert Ozorai Pipo (Filippo Scolari), temesi főispán. Az utolsó nagy építtető Mátyás király volt. A templom első prédálói az osztrák Miksa herceg zsoldos csapatai voltak még 1490-ben! A végső pusztítást az 1553-ban bevonuló törökök fejezték be. A templom egyik tornya az 1601-es város visszafoglalás során a benne tárolt lőporraktár felrobbanása következtében semmisült meg, de e visszafoglalás kérész éltűnek bizonyult, mert a törökök a következő évtől még 1688 május 19-éig uralták a várost, vagyis a török hódoltság Székesfehérváron 135 évig tartott. De sajnos a Habsburg uralom sem volt kegyes, érdektelenségük folytán a templom romjai 1800 körül elenyésztek, sok városi polgár lakóházaiba beépülve. 1848-ban érkezett el az idő a romok érdembeli feltárására, amikor is két érintetlen sírra bukkantak: III. Béla (1173- 1196) és felesége Antiociai Anna földi maradványait rejtette, kiket a budai Mátyás-templomba áthelyeztek. 1938-ra nyerte el végső formáját a Romkert Lux Géza tervei alapján. 83 ládában helyezték el a csontokat, amelyek sajnos a rossz tárolás miatt víz alá kerültek, melyre 1984-ben derült fény. Napjainkra 900 ember földi maradványi kerültek feltárásra harmad részük már DNS azonosításon is átesett. Minden elismerésem a régészeké és archeogenetikusoké! Céljuk a királyi család csontjainak azonosítása, majdani szép sírba helyezésük.
Az Emlékhely ólomüveges fala előtt Szent István díszesen faragott szarkofágja tekinthető meg. A két oldalfalat Aba-Novák Vilmos szekkói,(száraz falra készült festmények) díszítik: Szent Jobb és a Szent korona.
Nádasdladány
Kirándulásunk a délután folyamán Nádasdladány megtekintésével folytatódott. Mintha a mesekönyv lapja kelt volna életre, egy valódi angol tudor stílusban épült kastély tárult a szemünk elé!
Nem volt eddig eső, de buszunk esőben érte el a kastélyt, esernyővel szaladtunk a bejárathoz. Közben sajnáltuk, hogy az eső miatt a parkot nem nézhetjük meg… Ám a kastély bebarangolása után, a sors kegye folytán, a nap kisütött és egy jóleső sétát tehettünk a parkban is. De ne szaladjunk előre, hanem nézzük a kastélyt és idézzük fel röviden történetét! A birtokot 1851-ben vásárolta Nádasdy Lipót (1802-1873), akinek a fia, Nádasdy Ferenc (1842-1907) és felesége Zichy Ilona (1849-1873) voltak az új, a kor legmodernebb vívmányaival felszerelt kastély építtetői. A kastély 1873 és 76 között épült. 1944 őszéig volt a Nádasdyak családi fészke. De a beköltözést a kolerajárvány árnyékolta be. A ház úrnője már nem léphette át a vágyott kastély küszöbét, mert sírba vitte a halál. Házasságuk rövid ideje alatt (1868-1873) négy gyermekük született, egy lányka fél évig élt csupán. Nádasdy Ferenc és három gyermeke költözhetett a kész épületbe, aki viszont haláláig hű maradt házastársához, nem nősült újra. A kastélyban kiemelt szerep jutott a dadusnak és a nevelőnőnek. Nagyúri pompa nagyúri életvitellel járt, vadászatokkal, bálokkal, fogadásokkal. A kastélyba lépve mozaik burkolatú galériás előcsarnok fogad, benne a hatalmas vadkacsás családi címerrel. Mennyezete üvegezett, így a kastély lépcsőháza természetes megvilágítást is kap. Említésre méltó a nagy szalon, mely első fogadó helye a betérőknek sok festmény, szobor, zongora és antik bútor található itt, és a csodás őzfrízzel díszített angliai selyemtapéta a falon. ( A tapéta a háború alatt elpusztult, ezért a felújításkor újra be kellett szerezni, és láss csodát még az angliai tapétaszalon őrizte az eredeti anyagokat, metszeteket, így a hasonmását láthatjuk ma!) A bejárattal szemben a télikert határolja a szalont, ahonnan szemet gyönyörködtető kilátás fogad: a kastély rendezett parkja, hatalmas platánokkal, gesztenyéssel, tölgyessel a háttérben egy kedves tóval. Egészen elképesztő látványt nyújt az ősök csarnoka! Faragott faburkolat, karfás paddal a falak mentén, intarziás parketta, a mennyezet is fakazettás, patinás angol stílust idéz! A falakat a család egykori tagjainak és az építtetőknek ember nagyságú olajfestményei díszítik. Hatalmas kandalló van a terem végében, címerrel és a jelmondattal: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” Két óriási méretű kristálycsillárja darabonként százötven kilót nyom. Ettől nagyobb két mázsás csillár a könyvtárban található. Maradjunk is a könyvtárban! A törzs gyűjtemény Nádasdy Lipót (1700- 1758) és két magas rangú pap családtag (püspök, kalocsai érsek) és vásárlásokkal bővült, 25000 darab míves könyv alkotta. Sajnos a második világháború után csak néhány könyv maradt meg, illetve került vissza. Nagy részük a hideg tél miatt tüzelőként lett a tűz martalékává. Pedig Thék Endre impozáns galériás könyvtárlókat tervezett asztalosműhelyében. Térképek, metszetek is helyet kaptak itt. Az épület legmeghittebb része a franciaágyas hálószoba, a kockákkal, kaucsukbabákkal ma is teli gyermekszoba és az írószoba, ahol Nádasdy Ferenc a legtöbbet tartózkodott. E kis szobát rengeteg feleségét megörökítő festmény borítja. Erre a tiszteletre, kitartó hűségre mondják sírig tartó szerelem. Az egykori kerthez tartozó templomban külön pápai engedéllyel festette meg Szent Ilona festményét Zichy Ilonáról mintázva.
A kastély technikai újdonságai szinte korukat meghaladták: a fürdőszobában már lehúzható angol WC volt. Az épületbe korán bevezették a gázt, majd a villanyvilágítást is. Fűtése a kandallókon és vaskályhákon kívül padlófűtés volt. Légbefúvásos rendszer tizenhat-tizennyolc fokra tudta a nagy belmagasságú termeket fűteni. Egy másik épületben, a kulcsárság volt a kastély lelke. A személyzet lakószobái, a konyha és a tüzelő rakodó csilléi juthattak be ide. A kastéllyal hallócsővel, majd szénporos mikrofonnal felszerelt távbeszélőn tartották a kapcsolatot. A kulcsárság földalatti pincerendszerrel volt a kastéllyal kapcsolatban: sínen szállították át a készételt a konyháról és a közeli tőzegláp biztosította a tőzeget a padlófűtés kazánjához. Volt még lovarda és kopó falkatenyészet is a birtokon. A sportokat kedvelő Nádasdy család a biliárd, a tenisz mellett szívesen tartott nagy vadászatokat. Emil Adam az agárdi Falkavadászatot örökítette meg 1882-ben. Volt a kastélynak papja, orvosa zeneszerzője, (akinek változott személye), de még házi festője is Valentiny János (1842-1902) személyében, aki ifjú korában Nádasdy Ferencet, majd Zichy Ilonát is tanította a rajzolás művészetére. Nagy gonddal készítette a templom részére Szent Ilona festményét, melyen Ferenc gróf hitvese látható. A család tagjai mellett cigány zsánerképeket is készített. Közülük a kastélyban ma is látható nagyon érzékletes a Cigánylány 1899-ből.
Hálával tartozunk az utolsó kastélytulajdonosnak, Nádasdy Ferencnek (1937-2013), aki, gyermeke nem lévén nem oldalági rokonaira hagyta a kastélyt, Nádasdy Alapítványa környezetvédelemmel foglalkozik, és a kastély üzemeltetésében is részt vállal. A kastélyt a magyar államra hagyta 99 évre, de azzal a kikötéssel, hogy a nép számára látogatható legyen.
E gazdag program után a park egy részét bejárva indultunk Székesfehérvárra estebédünk helyszínére, ahol megköszöntük Mariann jól szervezett vezetését. És irány haza! Sándor repített minket az új autóbusszal. Nagyszerű élményekkel tértünk otthonainkba, amiért a szervező bizottság tagjainak is hálás köszönet!
A képeket Ivády Kinga, Kiss Edith, Omajnikov Valentin készítette.
