Szemeretelep rövid története

A Szemeretelepiek Baráti Köre nevében tisztelettel köszöntjük Szemeretelep lakóit.  Kérjük, tekintsék Szemeretelepet szűkebb pátriájuknak,  mely nem csak az itt lakást, de az itt élést is jelenit mindannyiunk számára.

Röviden,  nagyvonalakban szeretnénk bemutatni lakhelyünket, bár tudjuk, hogy sokan vannak akik jobban ismerik lakterület történetét és fejlődését, mégis megkíséreljük, hiszen a település létrejötte ma már majd 100  év távlatából vizsgálható.  A gazdasági fejlődés maga után vonta Ó-Szemeretelep parcellázását 1904 után.

A vasúthálózat kiépülésének hajnalán, 1887-ben elkészült a Budapest-Szolnok közötti vasútvonal, mely a második  volt hazánkban. A vasút megjelenése nagy befolyással volt a benépesedés alakulására. Az itt elterülő birtokokat az évszázadok alatt több földesúr birtokolta.  Az utolsó nagybirtokos Szemere Miklós volt, akinek alakját Krúdy Gyula regényében Alvinczy Eduárd alakjában tette halhatatlanná.

image005

Ez a nagyhírű, nem mindig gáncsnélküli földesúr sokat tett azért, hogy Pusztaszentlőrinc az ismeretlenség homályából kiemelkedjen.

Pusztaszentlőrinc és ezen belül Szemeretelep fejlődése illetve az élet indulása összekapcsolható a Főváros gyors fejlődésével, amikor az építkezéshez kavicsra, téglára mind nagyobb mennyiségben volt szükség.

1880-ban nyitották meg a Klauber-Vajda féle kavicsbányát, majd újabb bányát nyitott az Osztrák Államvasutak is. A kavicsbányák nagyütemű kitermelése szükségessé tette az iparvasút hálózat kiépítését, és így egy jelentős vasúti leágazás keletkezett. A kedvező fekvés , a nagyütemű termelés lehetőséget teremtett vagongyár létesítésére, melyet egy belga vagongyártó cég bérelt és üzemeltet 1895-1935 között. Az üzem 100 munkavállalónak biztosított megélhetést.

A gazdasági fejlődés maga után vonta Ó-Szemeretelepen a parcellázást 1904 után.

Szemere Miklós és Gróf Andrássy Géza lánya, az épület ma is áll Üllői úton
Szemere Miklós és Gróf Andrássy Géza lánya, a háttérben látszó épület ma is áll az Üllői úton.

A biztonságosabb munkalehetőség vonzó vidékké tette azt a letelepülők számára.

Szemere Miklós felismerve a terület hasznosításának jelentőségét, nagy összeget fizetett az államvasútnak, hogy itt megálló létesüljön és naponta két vonatpár megálljon. A vasúti megálló a “Kavicsbánya” megálló nevet kapta.

A telep továbbfejlődését segítette elő a “Kőbánya-Rákosmezei Takarékpénztár” .  1909. év elején felkínálta Pusztaszentlőrinchez tartozó a Szolnoki vasútvonal mentén fekvő, általa megvásárolt (Szemere birtokból kihasított) 100 holdas területen felparcellázott telkeket azzal, hogy a telkekre házat épít. Az új lakók állami illetve fővárosi kistisztviselők voltak.

Érdekes színfoltja volt az itt élők önszerveződő kezdeményezése. 1911. augusztus 12-én megalakult a Szemeretelepi Torna Egyesület, mely a község másodig futballcsapata volt. Majd 1913 február 13-án megalakult a Szemeretelepi Polgárok Testülete. Első elnöke Rozsai Bertalan fővárosi tisztviselő, titkára Neményi Ede újságíró volt.  A Testület alapfeladatának tartotta az életkörülmények minden területen történő javítását. Csak néhány példa:

  • Elérték, hogy 2 vonatpár helyett 8 vonatpár állt meg a vasúti megállóban
  • Törpevízmű létesült
  • Megszervezték a petróleumlámpás közvilágítást
  • A hitélet indítása égető szükséggé vált. Közadakozásból 1915. augusztus 15-én felszentelték a telepi harangot. A harangszentelést Drexler Antal kispesti plébános celebrálta. Az ünnepi beszédet Morgor Lajos luteránus polgári testület elnöke mondta. Az ünnepi verset Grossmann Elzácsak izr. kislány szavalta.

0 085

  • A fejlődést, a kulturális célok megvalósítását, a közösségi élet kiteljesülését szolgálta az oktatás helybeni megvalósítása. Mivel sok gyerek volt a telepen akik Kőbányárá jártak iskolába és ez sok nehézségbe ütközött, szükségessé vált a tanítás megszervezése az iskola létrehozása. 1908-ban (a mai Bajcsy-Zs. u. 63. szám alatt) magánházban bérelt helyen megkezdte működését az iskola. Az első tanítója az iskolának Kuhár Ernő volt.
Korabali kép az iskoláról.
Korabeli kép az iskoláról.
Bővitett korabeli iskola
Bővített korabeli iskola

Az első világháború után a Trianoni békeszerződés következményeként Szemeretelep létszáma ugrásszerűen megnőtt. Az elcsatolt területekről menekültek sokasága keresett itt menedéket. Gyorsan belakták az 1910-ben épült, üresen álló házakat. Ezért is vált szükségessé az iskola. Gróf Klébelsberg Kunó kultuszminiszter minisztersége alatt 5000 tanterem és tanítói lakás épűlt. Ennek a programnak a keretében 1927. augusztus 15-én felszentelték az új iskolát és kápolnát a mai Bajcsy-Zs.u. 74. szám alatt. A római katolikus templom megépítéséig az iskolában tartották a vasárnapi miséket. A hitélet teljeskörűvé válása a Szent István Királyról elnevezett templom felszentelésével teljesedett ki.

templom szentelés 001

A református gyülekezet történetét Pándi János tiszteletes Úr gyűjtötte össze. Az iskola egy település életében közművelődési, kulturális feladatokat is ellátott. Vasárnaponként szórakoztató összejöveteleket tartottak,  öntevékeny körök is működtek. Szemeretelep lakosságának kulturális igényét kívánta szolgálni az 1930-as évek végén felépített Don Bosco Szalézi Ház. Volt könyvtára, működött benne mozi, tartottak színielőadásokat,  felléptek neves művészek,  többek között Jávor Pál is.  De sor került itt bálok, táncos összejövetelek rendezésére is.

Visszatérve Szemeretelep fejlődésére döntő jelentőségű volt az elektromos hálozatba történő bekapcsolódása, ami 1924-ben történt meg. A fejlődést felgyorsította villamos vonal meghosszabítása Szarvas csárda és Vecsés határa (mai Béke tér) között.

villamos-vasut-vegallomas

A kivitelezéshez  Szemere István 300000 pengővel járult hozzá. A megépült villamos szakaszon 1929-ben indult meg a forgalom 10 fillér pótdíj fizetéssel. Ez a pótdíj 1945 után megszűnt. Megemlíthető, hogy Szemeretelep 1920 és 1950 között piaccal is rendelkezett.

A közel 100 esztendőt átívelő küzdelmes és nehézségekkel tele időszakról egy ilyen vázlatos összefoglalóban nehéz írni.  Napjaink nagy problémái sokszor visszaköszönnek, melyeket még a Szemeretelepi Polgári Testület fogalmazott meg. Említhetjük a közbiztonságot, mai  szóhasználattal az infrastruktúra kiépítését, a kulturált együttélés megvalósítását.

Már rég nem működnek a kavicsbányák, de a bányagödörbe az 1950-es évek elején meggondolatlan (politikai)  intéztkedések  következtében pakurát tároltak,  innen biztosítva az üzemek kazánjainak fűtőenergiával történő ellátását.  Ezzel súlyos károkat okozva a természetnek,  melynek felszámolása a hosszas politikai csatározások eredményeként mára megszűnt.

Szemeretelep infrastrukturális kiépítése az 1980-as években a gázprogrammal elindult, majd az 1990-es évek végén a csatornázási program is elindult, de Lőrincen még nem fejeződött be.  Sok még a teendő, de összefogással és nem bezárkozással,  egymás iránti toleranciával minden nehézség leküzdhető.  Ha van akarat, akkor a következő évtizedek biztatóak lehetnek minden itt élő számára.

Az írást összeállította:  Varga István

Most bemutatjuk Önöknek  Szemeretelepet  illetve Puszta-Lőrincet képekben.

A képgaléria nem teljes körű. Ha valakinek olyan kép van a birtokában ami érdekes lehet, hogy feltegyük a honlapunkra,  kérem írják  meg illetve küldjék  el az info@szemeretelep.hu-ra.