Ha kissé nehezen is indult ennek a kirándulásnak a szervezése, mégis augusztus 11-én, 6.45-kor 27 fős csoportunk elindult Sopronba, ahova 10 órára meg is érkeztünk.

Várt bennünket idegenvezetőnk, Kőrös Ildikó. Kellemes időben érkeztünk a „Hűség Városába”. Ildikó rövid, célra törő bemutatkozása után elindultunk a közel 3 órás túrára, hogy ismerkedjünk a megszépült belvárossal. Az Alpok Aljai időjárás kegyeibe fogadott bennünket, 24 fokos szellős időben kellemes volt a séta.

A város főútja a Várkerület sok üzletével, hoteljeivel lüktető életet mutatott. Érzékelhető volt, hogy a kiránduló csoportok szeretik felkeresni a várost. Külön kiemelhető a régi városfal felújított része, ahol még régi római korból származó falrészleteket is feltártak.

A belvárosról átfogó képet adott a kis makett, mely szerint a 430×240 méteres területen elhelyezkedő utcák épületek számos szépséget rejtegetnek. Az Ó város házai, palotái megújultak, vagy felújítás alatt vannak. Például a lábasház. De rendkívül rendezett a Fő tér, a Kecske templom környéke, a Stornó ház együttese pedig most van átalakítás alatt, múzeumi központ lesz.

Biztos vagyok abban, ha egy év múlva vetődnénk el ide, további felújított látnivalóval találkoznánk. Talán két épület nem változhat itt meg, az egyik a Kecske templom, mely koronázó templom volt három alkalommal is, melynek belső kialakítása áhítatra, elmélkedésre kötelez. Félreértés ne legyen a másik régi hely a Gyógygödör, ezt nem kell elemezni, hogy miért.

Ildikó igyekezett minél többet elmondani városáról, annak történetéről. Jó volt látni, hogy kiránduló társaink sok fényképet készítettek és reméljük sok kerül közzétételre.

Élményt jelentett a városi kisvonatozás mely során kitekinthettünk a Belvároson túlra, feljutottunk a Lövérekbe a város tündéjébe.

A Lenck villa, melyet meglátogattunk, története és a benne levő Mesterségek Múzeuma is egy új színfoltja a városnak.

Mire végére értünk a programnak, meg is éheztönk. Tercia Hubertus étteremben finom és gazdag ebéd várt bennünket.

Köszönettel tartozunk Kőrös Ildikónak, aki fáradhatatlanul adta át számunkra mindazt, ami emlékeztetni fog bennünket Sopronra.

Szabad legyen nekem egy kicsit emlékezni. 11 éves voltam amikor 1941-ben beléptem az evangélikus gimnázium (líceum) kapuján, 81 év telt el, és most 11-én a kisvonatról megláthattam azt a bizonyos kaput. De sok minden átfutott rajtam néhány másodperc alatt.

Szép volt, jó volt Veletek együtt lenni, örülni, hogy még vagyunk és szeretünk kirándulni.

A képeket köszönjük: Horváth Jánosnak, Ivády Pálnak és Kingának, Kürthy Ferencnek

[Show as slideshow]

1 2 ►

[Show as slideshow]

1 2 ►

[Show as slideshow]

1 2 ►

[Show as slideshow]

1 2 3 ►

2022. augusztus 4-én hosszú türelemmel viselt betegség után elhunyt

Dr. Téglás Tivadar

kerületünk Pro Urbe díjas polgára, pedagógus, helytörténész, Baráti Közösségünk gyakori vendége.

A halotti búcsúztató istentisztelet

2022. augusztus 28-án vasárnap, 15.00 órakor lesz a Kossuth téri evangélikus templomban.

2006-ban javaslatunkra, hosszú előkészítés után, elkészült a 2. vgh. pestszentlőrinci áldozatainak emlékműve.

Az avatáson többen ott voltatok. Kiss László tiszteletes úr meg is áldotta.

Az emlékmű előtti márványlap 16 évig tette a dolgát és hirdette kiknek a neve olvasható a mögötte levő pajzson.

Idén, amikor elhelyeztük Baráti Közösségünk koszorúját láttuk, hogy a lapot valaki összetörte.

Értesítettük az önkormányzatot, akik intézkedtek is a javításra. Sajnos a tűz, ami a Polgármesteri Hivatalban pusztított hátráltatta az ügyintézést.

2022. 07. 29-én elhelyezték az új emléktáblát és nem mellesleg a lépcsőt is kijavították az 1.vgh-us szobor talapzatán.

Pista bácsi ezen a második avatáson is ott tudott lenni.

Köszönjük az Önkormányzat illetékeseinek és a kivitelezőknek a munkájukat!

Baráti Közösségünk nevében köszöntöttük Zentai Marikát 90. születésnapja alkalmából.

Az ünnepelt családja körében fogadott bennünket, és kaptunk a születésnapi tortából is.

Átadtuk Közösségünk üdvözlő levelét és ajándékunkat. Jó volt látni hogy jól van, érdeklődik minden iránt. Amit irigyeltem, szemüveg nélkül olvas. Megígérte, hogy őszi az összejövetelre, segítséggel, eljön közénk. Úgy köszöntünk el, hogy várjuk szeptemberi összejövetelünkre.

Isten  éltesse Marikát!

Bográcsoltunk 2022.június 9-én

Jól sikerült, bográcsolással kibővített, jó hangulatú összejövetelünk volt Medárd után egy nappal, június 9.-én Közösségünk 55 tagjának részvételével. Mindent megtettünk, hogy a kétesztendős nehézségeket magunk mögött hagyva kicsit hangulatos találkozót tartsunk. Kollektíven készítettük elő a „vendég váró” nagytermet, asszonyaink a burgonya pucoláson túl, az asztal terítésben szorgoskodtak, és Scharek Zitának köszönhetjük, hogy  minden alkalommal széppé  és ízlésessé teszi a vendégváró asztalokat. Tóvizi Jánosnak is köszönet, aki minden alkalommal gondoskodik a friss puha kenyérről.

De ne feledkezzünk meg főzőmestereinkről Ivády Paliról, Scharek Feriről, akik finom szürke-marha pörkölttel leptek meg bennünket.

Ahogy eljött a 14 óra úgy jöttek asszonyaink és egy-egy süteményes csomagot tettek a közösségi asztalra, hogy kellemes legyen a beszélgetés. Volt inni való, köszöntgetés és hangulatos találkozó, melyet Kiss László tiszteletes úr közvetlen hangvételű üdvözlő köszöntése vezetett be.

S még egy, a természet felelős kegyes volt hozzánk. A vendégváráskor, a vendégek érkezésekor, és a megfőtt étel beszállításakor nem zúdult ránk Medárd áldása. Igaz mikor mindenki fedél alatt volt, és a kedélyes együttlét javában zajlott eset az eső. Viszont mikorra lassan véget ért a jólsikerült találkozó, és a „romok” eltakarítása, az eső is elállt, biztosítva a békés hazatérést.

Most egy kis szünet következik, hiszen mindenkinek lesz elfoglaltsága, unokákra vigyázás, kisebb nagyobb vendégeskedés. Számunkra is lesz feladat. Több évfordulós barátunkat fogjuk köszönteni. Előkészítjük az augusztus 11-re tervezett Soproni kirándulást, melyre már most várjuk a jelentkezéseket.

[Show as slideshow]

A képeket Bartók Károly, Omajnikov Valentin, Scharekné Horváth Zita készítette

A pécsi kirándulás emlékeztetője itt elérhető.

Május 12-én végre kimozdulhattunk és elmentünk Pécsre. Hála Reinerné Udvari Mónika idegenvezetőnek meggyőződhettünk róla, hogy ez a város méltán volt Európa Kulturális Fővárosa.

[Show as slideshow]

1 2 ... 9 ►

Szép számú érdeklődő hallgatta meg a Közösségünk által kiadott könyvről szóló ismertetőket, étrékelőket.

A bemutatóra eljött Somody László alpolgármester és Nagy Balázs képviselő úr is.

Köszönjük Heilauf Zsuzsanna PhD igazgató asszonynak és Pápai Tamás László történésznek a közreműködést, valamint a Múzeum többi dolgozójának az előkészítést.

Április 21-én sikeres előadást hallhattunk Dr. Domaniczki Endre, Magyarország volt ausztráliai konzuljától. A történelmi visszatekintésektől a mindennapok érdekességeiig számos információt tartalmazó bemutató közel 40 érdeklődőt vonzott, még ezekben a covidos időkben is.

Az előadó búcsúzóul közösségünknek ajándékozta a magyar – ausztrál diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója alkalmából kiadott Ausztrália című könyvet, amit Ő rendezett sajtó alá magyarul és angolul. A szerző Gubányi Károly több évi Ausztráliai tartózkodás után 1915-ben adta ki nagy érdeklődést kiváltott könyvét. A könyv Scharek Ferencnél elérhető.

Meghallgattuk a dalt, ami majdnem Ausztrália himnusza lett

Élvezhettük néhány madár csodálatos képességeit

2022. május 9-én, ahogy már több éve, a javaslatunkra készült emlékhelyen megemlékeztünk a háborúk áldozatairól.

Amint a képen látszik valaki megrongálta az emlékhely tábláját.

A barbár tett megerősített bennünket abbéli elhatározásunkban, hogy továbbra is megtartjuk megemlékezésünket.

Kiss László tiszteletes úr foglalta össze és mondta el ami valamennyiünkben megfogalmazódott.

Tisztelt megemlékezők.

Baráti közösségünk hagyományosan, évről évre, ezen a napon emlékezik meg a második világháború kerületi áldozatairól, a holokauszt iszonyatában a lemészároltokról, a halált elszenvedő katonákról, civilekről. Gondolunk a hiányukat talán egész életükön át megszenvedő családtagokra, a háborús pokol áldozataira.

Évi megemlékezésünknek ma szomorú felhangja az orosz-ukrán háború. Átérezzük ennek iszonyatát is. Látjuk, halljuk az áldozatok menekülők jajkiáltását. Visszajönni látszik az a háborús helyzet és életérzés melyről azt gondoltuk, hogy már magunk mögött hagytuk, és a mi életünkbe már nem tér vissza.

A múlt és a jelen szomorú konstellációja a mindenkori háborúk embertelensége elgondolkodásra, magunkba szálásra késztet. Mi az oka, hogy „a soha többé háborút” fogadalma sem képes megállítani kiiktatni a pusztító erők tombolását?

Valami nincs rendben abban a szerződésben, melyet emberi létformának és társadalomnak nevezünk. Végső soron minden a mindenkori ember szívének egyenetlenségéből ered.

Ezért van, hogy a béke nem örök és önmagából való. Ez is a háború következménye, abból ered. A háború pedig mindig a békében születik, amkor egy igazán át nem gondolt döntés következtében lassan, de biztosan veszi át az irányítást a háború mindinkább öntörvényű, már nehezen irányítható logikája. A pusztítás pedig akár démoni módon is kiteljesedhet.

Ha mindezt elszeretnénk kerülni, akkor arra a pontra kell különösen ügyelni, amikor a béke már elveszíthető, de még megtartható. A Jézusi boldogmondások idevágó sorát idézem: „boldogok a békességet teremtők, mert ők Isten fiainak neveztetnek.”

A békesség nem magától terem, azt teremteni és megőrizni kell! Ehhez pedig bölcsesség, elkötelezett szív, és nem kis áldozat szükséges. A háború szellemét nehéz a szelencébe vissza gyömöszkölni.

Meg kell ezt szívlelniük a felelős politikusoknak, közéleti embereknek, de nekünk civileknek is, életünk minden területén.

Azzal áldozunk jól az áldozatok emlékének, ha a béke elkötelezettjei leszünk és maradunk.

Ezekkel a gondolatokkal helyezzük el a kegyelet és az emlékezés koszorúit.

Nyugodjanak békében.

Emlékük legyen áldott.

2022. március 17-én, fél évi szünet után újból sikerült összejövetelt tartanunk. Mintegy negyven barátunk jött el.

Pista bácsi köszöntője után Dr. Komlósi Péter a Szemeretelepi Református Egyházközség lelkésze tartott megemlékezést 1848. március 15-ről, mely bővelkedett aktuálpolitikai utalásokban. Köszönjük, hogy elfogadta meghívásunkat.

Bartók Károly barátunk a tőle megszokott felkészültséggel mutatta be nekünk Máltát. Személyes élményei mellett megismerhettük a szigetország történelmét, életét is. Kivetített képei közel hozták ezt a piciny országot, amiről eddig legfeljebb a Lovagrend és a Szeretetszolgálat jutott az eszünkbe.

Ez utóbbi aktuális volt, hiszen a könyvünk után érdeklődő, nem a közösségünkhöz tartozó emberek adományaiból befolyt közel százezer forintot (felkerekítve) átutaltuk a Máltaiaknak a Kárpátalján összegyűlt menekültek megsegítése céljából.

Pista bácsi meghirdette következő kirándulásunkat, amit Attila dombra tervezünk 2022. április 21-én. A költségek még bizonytalanok az üzemanyag ára miatt, de ha lesz elég jelentkező az egésznapos program, a megszokott étkezéssel 12.000 Ft/fő.

A jelentkezők számának megfelelő járművet fogunk bérelni a programhoz, amennyiben kevesebben leszünk, akkor kicsivel nőhet a költség.

Ha sikerül május 12-én is kirándulunk, akkor Pécsre. Az előkészítés már zajlik, idegenvezetőnk van. Időben tájékoztatjuk a Közösséget a feltételekről és a tervezett programokról.