Archív
Baráti Körünk és Pitagorasz Általános iskola Vendége volt Tompa Mihály szülővárosából Rimaszombatról Sebők Valéria.
Kapcsolatunk egy szokványos turistautazással kezdődött, amikor úgy döntöttünk, hogy egy napra átrándulunk Szlovákiába és felkeressük Mikszáthot és Madáchot adó palóctájat hiszen az etnikai határok itt is átnyúlnak a politikai határokon. Ekkor úgy gondoltuk, hogy utunk cél- állomása legyen Tompa Mihály szülővárosa, Rimaszombat.
Kapcsolatfelvétel keresése folyamán jutottunk el Sebők Valéria asszonyhoz. Minden segítséget megadott, hogy a kirándulásra szánt néhány órát hasznosan töltsük el és minél többet megtudjunk ?Gömörországról? a város nevezetes szülötteiről, a város történetéről, a kisebbségben ott élő testvéreinkről, életükről. Személyében egy igazán nagyszerű lokálpatriótát ismertünk meg . Beszélgetés során kirajzolódott előttünk egy kisebbségben élő magyar etnikum vezetőjének karaktere, ténykedése.
Amikor haza jöttünk és beszélgettünk a tapasztalatokról, úgy éreztük, hogy nem csak turistaúton vettünk részt, hanem egy újabb kapcsolat építésébe kezdtünk. Levelezés indult meg közöttünk, így lépésről lépésre érett meg bennünk az a gondolat, hogy Valéria asszonyt meghívjuk hozzánk, találkozzon egyrészt azokkal akiket megismertetett Rimaszombattal, mint pedagógus ismerje meg a Pitagorasz Iskolát és ha lehet segítse elő, hogy egy rimaszombati iskolával kapcsolatba kerüljön iskolánk. Ugyanakkor beszéljen nekünk a kisebbségben de egy tömbben élő magyarok helyzetéről, a magyar iskolák működéséről, kultúrmunkájukról, a magyar nyelv őrzéséről, a sokat vitatott nyelvtörvényről.
2010.február 24-25-én létre jött a látogatás. Baráti Körünk és Iskolánk elég erősnek érezte magát, hogy a megszervezett találkozást tartalommal töltse ki.
Február 24-én Baráti Körünk tagjai és a meghívottak közül sokan megtisztelték összejövetelünket.
Iskolánk diákjai Tompa Mihály versével köszöntötték a vendéget és a résztvevőket.
Valéria asszony vetített képes előadást tartott. Bemutatta városának viharos történetét, gazdasági és közigazgatási szerepét. Beszélt városa nevezetes fiairól: az ördöngös Hatvani Istvánról a debreceni kollégium híres professzoráról, Ferenczy István szobrászművészről a város megmentőjéről amikor 1849-ben Paskievics nagyherceg leakarta rombolni a várost, Pósa Lajosról a híres író újságíróról. Blaha Lujzáról a nemzet csalogányáról, Pásztori Dittáról Bartók Béla feleségéről, Tompa Mihályról a tragikus sorsú költőről ,Petőfi Sándornak a városhoz való kötődéséről. A két költő óriás szobrainak történetéről.
Elmondotta, hogy milyen nagy jelentősége van a magyar kulturális rendezvényeknek, a kulturális versenyeknek, kiemelve az országos Tompa Mihály szavaló versenyt. Milyen nagy jelentősége van ha egy-egy budapesti színház felkeresi városukat.
A magyar lakta településeken működnek magyar nyelvű iskolák, de a beiskolázás néha zökkenőkkel jár. Egy kérdésre elmondotta, hogy bizony úgy minden hatodik magyar gyermeket szüleik szlovák iskolába íratják be. Ennek nem egyszer egzisztenciális oka van pl. tovább tanulás. De zsigerekben érződik még mindig annak a diszkriminatív törvénynek hatását mely 1945 után a kollektív bűnösséggel súlytotta a magyarságot, a Benes által meghirdetett ?kassai program?.
Rimaszombaton működik a Tompa Mihály református gimnázium, két alap iskola, de magyar osztály van a kereskedelmi iskolában és a szakiskolában is.
Bemutatta a Csemadok szervezetet, mely még a csehszlovák időben alakult. Ez a legnagyobb magyar kulturális szervezet mely a magyar lakta településeken szervezi a kulturális – társadalmi megmozdulásokat. Nehezen élik meg a szlovákiai magyarság politikai megosztottságát, melynek következtében csökken a magyarság képviseleti lehetősége.
A most sok vitát kavart nyelvtörvény negatív hatását még nem érzik, de minden törvényes eszközt kihasználnak melyet az alkotmány biztosit az anyanyelv védelmére.
Másnap az iskola életével ismerkedett vendégünk. A 7. és 8. osztály részére rendhagyó történelmi órát tartott. Beszélt Rimaszombat viharos századairól az itt élő emberek élni akarásáról. Kedves formában mutatta be a palóc nyelv szépségeit, a nyelvi hagyományok ápolását. Természetes beszélt Tompáról költészetéről. Mikszáthról a nagy palócról, irodalmi munkásságáról, közismert írásairól, az itt élő magyar és szlovák népek szeretetéről, hisz Ők nem egy művének megjelenítői.
Hamar és gyorsan elrepült ez a néhány itt töltött óra. Mégis találtunk kapcsolódási pontot. Tomori Lajos tanár úr több éven át volt igazgatója iskolánknak, lánya aki ma Pozsonyban él Valéria asszony jó ismerőse. Most egy kapcsolat felvételének elősegítője lesz és így egy újabb színfolttal gazdagodhat a helytörténeti gyűjtemény.
Köszönjük Sebők Valériának, hogy közöttünk volt. Segítette, hogy mind jobban figyeljünk a politikai határon túl élő magyarjainkra, erősítsük kapcsolatainkat. A viszontlátás reményével búcsúztunk Valéria asszonytól kívánva Neki sok erőt a további áldozatos munkához.
Varga István
Állandó programunk iskolai időszak alatt a számítástechnikai tanfolyamunk, amelyet hétfői és szerdai napokon 16-tól tartunk a Pitagorasz Általános iskola számítástechnikai termében.
Szemeretelep. 2010 március hava
Internetről is tájékozódhatunk aktuális programjainkról www.szemeretelep.hu honlapon.